6. rész

*Az előző rész tartalmából*

Tracy és Lisa vallomása alapján a gyanú még mindig Gerard-ra terelődik, de a gyilkos kés még mindig nem jött meg a laborból....talán majd most? Továbbá Gerard beszélni akart Naomi-val, és elmondta neki, hogy ismét látomása volt, amiben most David hal meg a parkban. Naomi bepakolt pár cuccot, és elindult a parkba, azonban a kapuban megállt és megfordult....

2006. Február 18. 20: 45

Naomi percekig állt a park kapuja előtt, majd sarkon fordult és berohant a túloldalon lévő 10 emeletes lépcsőházba. Hívta a liftet, de az nagyon lassan jött lefele, ezért futni kezdett a lépcsőn felfele ahogy csak tudott. Mikor kiért a 10.-re alig kapott levegőt, de nem állt meg, hanem kirontott a tetőre vezető ajtón. Szerencséjére nyitva volt. A tető szélére rohant, és nagy lihegés közt vizsgálta felülről a parkot. Kereste hol nem égnek a lámpák.

- A tónál.....a játszótérnél 2.....a baseball pálya mögött....de hol jár a 46-os villamos? - lenézett a magasból, kicsit beleszédült, megszorította a korlátot. - MEGVAN! - összecsapta 2 kezét mikor meglátott egy 46-os villamost, és gyorsabban mint felfele elkezdett lefele szaladni. Körülbelül az 5.-en járhatott mikor a fáratságtól nagyobbat lépett a kelleténél, és kibicsaklott a bokája és a földre esett.

- Francba!!! ... Fel-kell-álnom....- erőlködött, de mindig visszaesett. Végül nagy nehezen sántikálva odament a lifthez, és újra megpróbálta. - Gyerüüünk! - most kénytelen volt kivárni még odaér. Beszállt a liftbe, mire leért a földszintre már nem is annyira sajgott a bokája. Futni ugyan nem tudott, de amennyire csak birta szedte a lábait. "A 46-os villamos a szökőkút melletti úton halad....azthiszem tudom melyik lámpa lesz az!" - gondolta menet közben.

Kb. 10 perc mulva:

Naomi: - Igen, látom már!! ..... DAVID!!!! - megállt egy kicsit pihenni, közben fülelt hall-e valami mocorgást, azonban a parkban félelmetes csend volt. Túl félelmetes. - D-David!? Itt vagy? - próbálkozott újra, miközben előkotorta az elemlámpáját. Épp be akarta kapcsolni, mikor érezte hogy valaki elszalad mögötte. Ijedtében eldobta a lámpát, és korlátnak dőlt.

Naomi: - Van itt valaki?? - választ most sem kapott. Lassan leguggolt hogy összeszedje a zseblámpa darabjait, hátha be tudja még kapcsolni. Vak sötét volt, csak néha néha egy-egy száguldó kocsi vakító fényszórója jelezte, hogy van még élet. Naomi úgy tapogatta a földet, mint amikor egy vak keresi a kontaklencséjét. Kezei nagyon remegtek, aztán végre....megfogott valamit. Meg akarta markolni, de nem tudta. Körbetapogatta és már selytette miaz, ezért gyorsan elkapta kezét, és hátravágódott.

Egy alak felkapcsolta az elemlámpát, és erősen Naomi szemébe világított vele, nehogy meglássa.

- Ezt keresed? - kérdezte gúnyosan, de alig lehetett érteni mit mondd, ugyanis szája előtt valami festőmaszk féle dolog volt.

Naomi: - D-David? - kérdezte elcsukló hangon, miközben szemét takarta az erős fénytől.

Alak: - Neeem...nem David vagyok!....Szeretnéd látni?

Naomi: - .......Jézusom!!!! Megölted?!?!?!

A relytéjes fickó nevetni kezdett, és lekapcsolta a lámpát: - Én nem!

Naomi lassan felállt.

Alak: - A te helyes kis barátocskád volt az....Gerard-Hellen.... - jelentette ki olyan nyugodt hangon, mintha ez lenne a világ leg természetesebb dolga.

Naomi teljesen lesokkolt. Itt áll vele szemben az, aki megölte Jeff-t, és most talán David-et is, és aki rácsok mögé juttatta Gerard-ot, ő pedig nem tehet semmit. Nem látja ki az, azt sem hogy van-e nála fegyver....semmit.

Naomi: - Te....dög....

Alak: - Ugyan, hisz ismersz!

Naomi: - Ismerlek?

Alak: - Aham. De most mennem kell drága! Add át üdvözletem Hellen-nek, és mondd meg, hogy jobb ha hozzászokik a rácsokhoz! Mindent megteszek, hogy ott maradjon ahol van!

Naomi: - MIT ÁRTOTT NEKED???

Alak: - Jobb ha nemtudod!

Naomi érezte ahogy az idegen elmegy, legszivesebben utánna ment volna, de azt sem tudta hol van.

Állt egyhelyben, nagyokat lélegzett, de ebből alig jutott valamennyi a tüdejébe. Szétfeszítette az idegesség, és a keserűség amit érzett. Pont amikor lépett volna egyet, hogy elindul valamerre, a kialudt lámpa felvillant, a padon pedig ott ült David, a szája be volt tömve kockás spirál lapokkal, kezei és lábai összekötve, csuklóján pedig sok kisebb nagyobb vágás, amikből folyt a vére. A srác már nem volt magánál, teste hideg volt és halvány. A halál küszöbén állt. Naomi majdnem összeesett mikor meglátta, szája elé tette kezeit, és folytak a könnyei. Pár másodperces sokkhatás után odaszaladt a padhoz, kivette a táskájából a ködszert és a mobilját. Ekkor jutott eszébe, hogy a dezodorral talán lett volna esélye leleplezni a tettest, ez mégjobban feldühítette. Miután bekötötte barátja karját, azonnal hívta a mentőket, és a rendőrséget.

Naomi: - David! David, ébredj! - élesztgette miközben várta a segítég érkezését.

- Szerintem késő. - szólt hátulról egy hang. Naomi azon pillanatban megfordult:

- Mi-

- Psszt! - vágott közbe, és egy baseball ütővel leütötte a lányt.

A rendőrség és a mentők kb. 10 perc mulva értek oda, de David-en kívül már senki sem volt ott, csak Naomi mobilja a fűben.

*Másnap reggel*

Naomi egy sikátorban tért magához, szemetes zsákok és sok mocsok közt. Rettentően fájt a feje, és a tegnap estéből szinte semmire sem emlékezett. Leporolta magát, és kiment az úthoz Taxi-t fogni. Legalább 1 órába tellett neki.

Taxis: - Hova lesz?

Naomi: - Ömm....hol is vagyunk most?

Taxis: - Átbulizta az éjszakát kislány? - röhögött - Most a Revonner utcábn vagyunk.

Naomi: - Revonner??? Dehát....az...az...a város másik vége!!!

Taxis: - Attól függ honnan nézzük.....szóval hova lesz?

Naomi hátradőlt, és megadta a címét a sofőrnek.

*Otthon*

Lezuhanyzott, és azonnal ment Gerard-hoz a börtönbe.

Gerard: - Naomi, jólvagy???

Naomi: - Nemigazán....

Gerard: - Tudod egyáltalán mi történt??

Naomi: - Ömm...nemigazán...

Gerard idegesen belemarkolt a hajába (sajátjába)

Naomi: - Na mondd már!

A srác nekidőlt a falnak: - David túlélte, bár nagyon sok vért veszített, és most az intenzíven van...

Naomi: - Na az jó....aránylag....

Gerard: - Igen....

Naomi: - Van még valami?

Gerard: - Van...

Naomi: - Mi lenne ha nem kéne így kiráncigálnom belőled hanem mondanád??

Gerard: - Oké! Téged és engem gyanusítanak ... vagy valami ilyesmi!

Naomi: - Engem??? Téged??? De..de...de te...te itt voltál bent, én meg....én mért???

Gerard: - Amikor a rendőrök kiértek a helyszínre, te már nem voltál ott, csak a telefonod, aztán a korházban mikor levették David ruháit....kiesett belőle egy levél...

Naomi: - Egy levél?

Gerard: - Aha....

Naomi: - És mi volt benne?

Gerard: - Valami olyasmi....hogy....ezt azért, mert bezártátok a legjobb barátomat, és nem hittetek nekem. A bosszúnknak még nincs vége...

Naomi: - Háh??? A MI bosszúnknak?? Jééézus....

Gerard: - Láttál ott aznap este valakit?

Naomi: - Ami azt illeti....beszéltem is vele...

Gerard a rácsokhoz ugrott: - Nem mondod?!

Naomi bólintott: - Csak az a baj.......hogy már ezen kívül semmire sem emlékszek...

Gerard: - MIVAN???

Naomi: - Nemtudooom! Reggel a város másik végében keltem fel csupa trutyi közt...és ennyi...

Gerard fogta a fejét.

Naomi: - Nyugi....megoldjuk...

Gerard: - Hogy??

Naomi: - Gondolkozok...

Gerard: - Sok sikert! - ezzel lefeküdt az ágyára, és a fal fele fordult.

Naomi még állt pár másodpercig a rácsnál, majd elment. A kijáratnál egy rendőr megállította:

- Elnézést!

Naomi: - Igen?

Rendőr: - Maga Naomi Meater?

Naomi: - ....igen...

Rendőr: - Pompás! Pont önhöz indultam!

Naomi: - Igen?

A nagydarab zsaru mosolygott, és megkérte a lányt hogy kövesse. Beültek egy rendőrautóba, és gyorsétteremhez mentek, ahol vettek reggelit, ezután pedig elhajtottak egy csendes erdőbe.

Naomi: - Oké, ez már félelmetes! Elmondaná mit akar?

Rendőr: - Igen, mostmár igen! Csak tudja ez nem olyan dolog amit akárhol mondhatok...

Naomi érdekesen nézte a rendőrt.

Rendőr: - A nevem Keller...John Keller...

Naomi: - Oké....Mr. Keller....

(mostmár én is így írom)

Mr. Keller: - Szóval,Ms. Meater, segíteni szeretnék!

Naomi: - M-Miben?

Mr. Keller: - Abban amibe keveredtek Mr. Hellen-el!

Naomi készült kiszállni a kocsból, de a rendőr lefogta a kezét: - Hallgasson végig!

A lány visszaült.

Keller: - Szóval, tudom, hogy nem maga és Gerard tették! Véletlenül pont hallottam mikor arról beszéltek, hogy Gerard-nak különös látomásai illetve álmai vannak....tudja....időnként....nekem is! Ezért lettem rendőr, hogy segíteni tudjak, ha már megvan hozzá a képességem...

Naomi: - De gondolom önnek sem hisz senki....

Keller: - Így igaz! Az a lényeg, hogy én is láttam Jeffrey Waller gyilkosságát, és azt is, hogy Gerard csak utánna érkezett oda.

Naomi: - Ezaz!! És ki a gyilkos??

Keller: - Ha tudnám, Hellen már rég szabad lenne...

Naomi elkeseredett: - Akkor mit érünk ezzel az egésszel?

Kellernek elszánt mosoly ült arcára miután lenyelte a kávéját: - Eleget ahhoz, hogy megússzátok a balhét!

Naomi: - Ezt hogy érti?

Keller: - Elintézhetem hogy a barátod kiszabaduljon, egy hónap mulva, de csak úgy, ha utánna rögtön elhaggya az országot!

Naomi: - Ez király!!! Persze neki is bele kell egyeznie....

Keller: - Na igen! Bár szerintem inkább elmegy, minthogy maradjon a börtönben!

Naomi: - Igen......és én? Úgy hallottam mostmár én is gyanusított lettem...

Keller: - Ezt már elintéztem! A telefonban benne volt az utolsó hívás, és az elemlámpái maradványán is találtunk néhány újlenyomatot! Holnapra maga ismét csak egy diák lesz!

Naomi: - Tök jó!! Huuuh...de megkönnyebültem!

Keller: - Még korai.

Naomi: - Hogy?

Keller: - Ez egy terv, még meg is kell csinálni!

Naomi: - De azt mondta....

Keller: - Van rá esély!

Naomi: - Mennyi?

Keller: - Mondjuk....55%

Naomi: - Több mint a semmi...

Keller: - Ezt már szeretem! Optimista felfogás!

*Másnap*

Mikey és Naomi bementek a kórházba.

Naomi: - Képzeld, ma jönnek meg az újlenyomatok az elemlámpámról, és a késről!

Mikey: - Mii??? Ma???

Naomi: - Aha

Mikey: - Az nem lehet!

Naomi: - Mért ne lehetne?

Mikey: - Mert...mert....... - ránézett a lányra - gyors volt!

Naomi: - Az a jó!

Mikey: - Persze....

Naomi: - Rosszul vagy? Nagyon elsápadtál...

Mikey: - Ömm neeem, neeem! - szája elé tette a kezét és köhögött, majd még mikor nem emelte el onnan, belekezdett az új mondatába: - Mehetünk?

Naomit kirázta a hideg, Mikey hangjáról eszébe jutott a tegnap estéből egy kis rész, mikor a gyilkos közölte vele tervét.

Mikey: - Mivan? Fázol?

Naomi mereven néezz maga elé.

Mikey: - Héé!

Naomi: - Mi? Ja......mi??

Mikey: - Semmi, mind1! Gyerünk!

Naomi: - Öhh...én még elugrok 1 helyre! Szia!!

Mikey köszönt volna, de a lány már a folyosó másik végén szaladt.

~~~~Börtönben~~~

Naomi: - Gee!!!

Gerard: - Hm?

Naomi: - Eszembe jutott valami tegnap előttről!!!

Gerard: - Na végre!

Naomi: - Csak egy mondat, de fontos lehet...."Add át üdvözletem Hellen-nek, és mondd meg, hogy jobb ha hozzászokik a rácsokhoz! Mindent megteszek, hogy ott maradjon ahol van!" Meg valami olyasmit is mondott....hogy jobb ha nem tudom mit tettél vele...

Gerardnak szinte szó szerint leesett az álla.

Naomi megszorította a rácsokat: - Tudod már ki az??

Gerard: - Nem.

Naomi elengedte a rácsokat: - Uhh...

Gerard. - De...van egy selytésem...

Naomi: - Na?!

Gerard: - Mi...

Naomi-t ismét kirázta a hideg.

Gerard: - Fázol?

Naomi: - Nem...én csak......"Mi..."

Gerard: - Mivaaan??

Naomi elrohant.

Gerard leült az ágyára, és a földet bámulta: - Mikey......

*To Be Contiuned....*

A Következő rész tartamából:

Vééégre megtudjuk mit állapítottak meg az ujjlenyomatokból, és még sok más meglepő dolog kiderül! Mint pl hogy ki(k) a gyolkos(ok)....de csak a Blood Feud 7. részében! >:)